"Ha egyszer elértük a jártasságot ezekben a múdrákbanés a naulíban, következőként a külső kumbhakákatkell beintegrálni a bhásztrikába. A bhásztrikánagy mennyiségű többlet-oxigénhez juttatja a szervezetet, amit jól hasznosíthatunk, amikor a légzés számolásával végzett külső kumbhakákattanuljuk. Ha a bhásztrikávalösszefüggésben sikerült elsajátítani a külső kumbhakákat, akkor beintegrálhatjuk először az uddzsájíba, majd a nádí sódhanába.
Minden esetre, ha a külső kumbhakátbeintegráljuk a nádí sódhanába, akkor érdemes ismét a szamavrittiaránnyal (1:1:1:1) kezdeni. Ha anádí sódhanábanmár gyakoroltuk az 1:4:2 arányt, a következő fokozatokat javaslom. Tartsuk meg a belégzés hosszát és ugyanezt a hosszúságot alkalmazzuk a négy összetevő mindegyikénél. Így megtartottuk a belégzést, viszont a kumbhakábanés a kilégzésben eltöltött időtartamot a felére csökkentettük. Ez elegendő lehetőséget ad nekünk, hogy a nehezebb külső kumbhakátis beintegráljuk a légzésciklusba a báhja uddíjánávalegyütt.
Példa:Tegyük fel, hogy a 12:48:24 arányt gyakoroltuk, ahol a belső kumbhakahossza 48 másodperc volt. Ebben az esetben az új számolás 12:12:12:12 lesz. A két kumbhakaegyütt 24 másodperc lesz, ami az előzőleg gyakorolt belső kumbhakafele, valamint a kilégzés hossza is a felére csökken.
Ebben az esetben 12 számoláson keresztül fogunk belélegezni a bal orrlyukon keresztül, aktiváljuk a dzsálándhára bandhát, és 12 számolásig tartjuk a belső kumbhakát, majd kilélegzünk a jobb orrlyukon keresztül. A kilégzés végén alkalmazzuk a báhja uddíjánátés ha már megy, a dzsálándhára bandhátis, de vegyük figyelembe, hogy a nyakunknak még jobban kell nyújtóznia, mivel a mellkasunk beesik. Ez alkotja a teljes hold-ciklust, melynek során meditáljunk a holdon a koponya közepén. A külső kumbhakavégén lélegezzünk be a jobb orrlyukon keresztül, és végezzük el a nap-ciklus összes elemét ugyanolyan időtartamban (mely alatt a napon meditálunk a köldökben). Ez együtt alkot egy kört. Ezt gyakoroljuk napi 20-30 percig. Ismét adjunk hozzá az arányhoz lassan, és idővel térjünk át az 1:1:2:1 arányra. Ismét hozzáadva, alkalmazzuk az 1:2:2:1 arányt, majd az 1:2:2:2-t, és végül az 1:4:2:2 arányt, melyben az utolsó szám mindig a külső kumbhakahosszát jelzi. Egyes tanárok közvetlenebb megközelítést ajánlanak, azt tanítva, hogy az 1:4:2 arányról egyből áttérhetünk az 1:4:2:2-re, ami azonban nem olyan könnyű, amilyennek hangzik. Sokkal könnyebbnek találtam azt, ha a fenti lépéseken keresztül, lassan integráljuk be a külsőkumbhakát."