Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:
Rávezető változatok
A póz egyik nehézsége, hogy a törzs súlyát teljességgel az oldalsó törzsizmoknak kell megtartaniuk, amihez sokan nincsenek hozzászokva, hiszen nem sok támaszpózt gyakorolunk oldalsó testhelyzetben. Az első róvezető póz tehát az oldalsó deszkapóz. Ebben a testhelyzetben a bal tenyerünkön és a bal külső talpélen támaszkodunk, a jobb kar pedig a törzsünk jobb oldalán pihen. A második fokozatban a jobb kart megemeljük függőleges helyzetbe, és az ujjakra nézünk. Harmadik rávezető lépésként megemelhetjük a jobb lábunkat, és a térdet behajlítva betámaszthatjuk a jobb talpunkat a bal combtőhöz. Ez a vriksászanához hasonló testhelyzet. Ilyenkor a bal lábunknak már több súlyt kell tartania. A negyedik rávezető pózban a nyújtott lábunkat a levegőben tartjuk, még ha nem is érjük el a kezünkkel, de ügyeljünk rá, hogy az egész testünk továbbra is maradjon egy síkban.
Ha a csuklónk nem bírja a terhelést a pózban (ami majdnem kétszer annyi, mint egy kétkezes deszkapózban, akkor gyakorolhatjuk alkartámasszal is az oldalsó deszkapózt.
Egészségügyi hatások
A vaszisthászana erősíti a karokat, a core-izmokat, és a lábakat. Nyújtja és erősíti a csuklót. Nyújtja a hamstringeket és mobilizálja a csípőt. Fejleszti az egyensúlyérzéket.
Ellenjavallatok
Csukló- könyök vagy vállsérülések esetén módosítani kell a póz végrehajtását, vagy ki kell hagyni a gyakorlásból. Ha magas vérnyomásban szenvedünk, akkor a kart és a lábat ne emeljük a fej fölé.