sza récsapúrairanilaszja kumbhaih
szarvászu nádísu visódhitászu
anáhatákhjó bahubhih prakáraih
antah pravartéta szadá ninádah
Amikor az összes nádí megtisztult a szabályozott kilégzés, belégzés és légzésvisszatartás által, az anáhata csakrából eredő náda folyamatosan kifejeződik különböző formákban.
Ebben a versben Ádi-Sankara a pránájáma (tudatos légzésszabályozás) fontosságát hangsúlyozza. Kihangsúlyozza, hogy a nádík megtisztítását a pránájáma segítségével érhetjük el, és csak ebben az esetben fog megjelenni a náda az anáhata (szív) csakrában. Ez megegyezik a Hatha-jóga Pradípikában ismertetett nádánuszandhánam módszerével:
brahma-granthér bhavéd bhédád ánandah súnja-szambhavah
vicsitrah kvanakó déhé' náhatah srújaté dhvanih /69/
„Amikor a [szívben lévő] Brahma-granthitátszúrjuk a pránájáma segítségével, akkor örömöt tapasztalunk a szív vákuumában, és a testünkön belül meghalljuk az anáhata hangokat, mintha ékszerek csilingelnének.” (HJP 4.69)
A nádík olyan finom energiacsatornák, melyekben a prána (életerő) áramlik a különböző testrészekbe. A régi mesterek szerint a testünket a nádík komplex halmaza hálózza be, és amikor e csatornák eltömődnek, akkor a pránaáramlása megakad, ezzel betegséget előidézve az adott testrészben. Ezért hangsúlyozzák a nádík tisztítását különböző technikákkal, például bandhákkal, krijákkal, satkarmával, ászanákkal, de minden módszer közül Sankara a pránájámát emeli ki, mint a leghatékonyabbat a nádík megtisztítására.