A csakraaRig-Védábanaz Úr Visnu szimbólumaként van említve, mint Visnu fegyvere és az idő kereke. A Mahábháratábanolvashatjuk a történetet, hogy Krisna a szudarsana csakrasegítségével fejezi le Sisupálát Judhisthira Mahárádzsa rádzsaszújaszertartása közben. Válmíki Rámájanájaszerint az Úr Visnu megölt egy Hajagríva nevű dánavát, a Csakravana nevű helyen, melyet Visvakarmá (a félistenek építésze) épített. Utána elvette tőle a szudarsana csakrát, és a saját szimbólumává tette.
A puránák szerint a szudarsana csakrátVisvakarmá készítette. Visvakarmá Szúrjához, a Napistehez adta hozzá a lányát, Szandzsanát. A Nap heve és fénye miatt Szandzsana nem tudott a Nap közelébe menni. Amikor panaszkodott erről apjának, Visvakarmá fakóbbá tette a Napot, hogy a lánya átölelhesse. Visvakarmá összegyűjtötte a Nap fényének „maradékát”, és három isteni tárgyat készített belőle: apuspaka vimánanevű égi járművet; Siva trisúláját, azaz háromágú szigonyát, és Visnu szudarsana csakráját. A csakra tízmillió küllővel rendelkezik, és ezek két sorban, egymással ellentétes irányban mozognak, ezért tűnik szögletesnek a csakra széle.
Amikor Szatí, Siva felesége a tűzbe vetette magát az apja, Daksa áldozati ceremóniáján, akkor Siva vigasztalanul hordozta körbe felesége holttestét. Utána a testet 51 darabra vágták a szudarsana csakrasegítségével, és a darabok India különböző pontjaira hullottak, melyeket sakti-pítháknak(Durgá istennő szent ereje tárolóhelyének) tartanak.
A MahábháratábanDzsajadratha volt a felelős Ardzsuna fiának haláláért. Ardzsuna megfogadta, hogy a következő napon napnyugta előtt megöli Dzsajadrathát. Dróna azonban három rétegnyi katonasággal vette körül Dzsajadrathát, hogy megvédje Ardzsuna támadása ellen. Krisna ekkor mesterséges napnyugtát hozott létre a szudarsana csakrasegítségével. Amikor Dzsajadratha azt hitte, hogy már lement a nap, kijött az őt védelmező katonák gyűrűjéből, hogy Ardzsuna kudarcát ünnepelje. Ebben a pillanatban Krisna visszavonta a csakrájátés a Nap ismét láthatóvá vált. Ekkor arra utasította Ardzsunát, hogy ölje meg Dzsajadrathát, Ardzsuna pedig a parancsnak engedelmeskedve levágta Dzsajadratha fejét.
A Puránákszerint az Úr Visnu a szudarsana csakraáldását adta Ambarísa Mahárádzsának, melynek következtében a királyságát jólét, béke és biztonság övezte. Az égen repülő Ráhu démon fejét is a szudarsana csakrávalvágta le az Úr Visnu, illetve a tejóceán kiköpülésekor a Mandara hegyet is félbevágta vele. Ráhu az asztrológiában az árnyék-égitestek közé tartozik, és a Nap- illetve Holdfogyatkozást, valamint a holdfázisok váltakozását idézi elő.
A szudarsana csakraistenségét, a csakra-purusátfőleg Dél-Indiában imádják önálló istenségként, és négy, hat, nyolc, tizenhat vagy harminckét karral ábrázolják. A tantrákszerint szudarsanaimádata erővel ruházza fel a királyt, hogy a lehető legrövidebb időn belül le tudja győzni az ellenségeit. Szudarsanahaja lángnyelvekből áll, melyek az ellenséget elpusztító erejét képviselik.