Szúpta bhékászana (alvó békapóz)
Dristi: Nászágrai (orrhegyre)
A szúpta bhékászana egy hátrahajlító póz, a második sorozatban szereplő bhékászana felfelé fordított változata. A gravitáció hatása miatt az eredeti pózban inkább a felső gerincszakasz és a mellkas nyitása és hátrahajlítása a hangsúlyos, míg ebben a pózban a csípőhorpasz nyitása jut nagyobb szerephez.
Vinyászaszámolás
Szapta:Belégzésre ugorjunk előre lefelé néző kutyapózból vírászanapozícióba, vagyis a térdeket hajlítsuk be, és üljünk a két sarkunk közé.
Astau:Kilégzésre dőljünk hátra szuptavírászanába, de a könyökeinket helyezzük a talajra vállszélességben, minél közelebb a talpainkhoz.
Nava:Belégzésre helyezzük a tenyereinket a rüsztjeink alá, majd kilégzésre engedjük hátra a fejünket a talajra, és egyidejűleg nyomjuk fel a lábfejeinket a levegőbe, a csípőkkel együtt. Közben igyekezzünk ugyanúgy beforgatni a tenyereinket, mint a bhékászanában, vagyis az ujjaink nézzenek egy irányba a lábujjakkal. A csípőhorpaszt nyissuk meg maximálisan, és nyomjuk fel minél magasabbra. Végezzünk el öt mély légzést a pózban.
Dasa:Belégzésre engedjük vissza a csípőt, a lábfejeinket és emeljük meg a fejünket.
Ékádasa:Kilégzésre üljünk fel vírászanába.
Dvádasa:Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába.
Trajódasa:Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Csaturdasa:Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Pancsadasa:Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Aktív elengedés technikája
A póz felvételéhez meg kell feszíteni a farizmokat és a gerincfeszítő izmokat, egészen a tarkónkig. Ha sikerült felvenni a pozíciót anélkül, hogy a térdünkben fájdalmat éreznénk, és elértük a maximális izomfeszítéssel és a kezek rásegítésével elérhető legnagyobb magasságot, akkor próbáljuk meg ellazítani az izmokat a testünk hátulsó oldalán, amennyire lehetséges, anélkül, hogy a csípő magassága csökkenne.
