"11. Fejezet
11. Törvény: A pratjáhára az elme hang, kép, tapintás, szaglás, és ízlelés-komponenseinek egyidejű hozzákapcsolása azok megfelelő helyéhez
A rádzsa-jóga megértése a pratjáháráról
Ebben a fejezetben a rádzsa-jógamegközelítését fogjuk elmagyaráznia pratjáhárához(a külső stimulusoktól való elkülönüléshez), mely a jóga elhanyagolt és félreértett ága. Ahogy korábban elmagyaráztuk, a Taittiríja Upanisadszerint az emberi lény öt rétegből áll (pancsakósadoktrína). Ezek közül a két legbelső (az ánandamaja kósaés a vigjánamaja kósa) a jóga nagyon fejlett szintjeihez kötődik (sorrendben az aszampragjátaés szampragjáta szamádhihoz), míg a három külső réteg (a test, légzés és elme) az, amelyekben a jóga akadályai találhatók, és amelyeket meg kell tisztítani. Míg a testünket elsősorban az ászanasegítségével tudjuk megtisztítani, a pránikusréteget a pránájámasegítségével, az elmét pedig a meditációval, a pratjáháraösszetett módszere önmagában mindhárom rétegre hat.
A pratjáhárafizikai szintjét a nagy sziddhaGóraksa Nátha tanította az amrita sziddhiés a viparíta karanímódszerével. Ezt e könyv hatodik fejezetében ismertettem. A pratjáhára pránikusaspektusát Jágjavalkja és Vaszistha hagyománya őrizte meg, ezt a tizedik fejezetben ismertettem. A pratjáhárajelen rétege a rádzsa-jógamegközelítése, a meditáció ösvénye. E fejezet technikai tartalma terjedelmes, és ha sikerre visszük, akkor sikeresek leszünk a meditációban is. A siker titka az, hogy egyszerre egy technikát tegyünk hozzá a képességeink szerint. Ha az elménk izgatottá válik, az arra utal, hogy túl sok aspektust adtunk hozzá túl hamar.
Ahhoz, hogy megértsük e fejezet tartalmát, röviden meg kell vizsgálnunk a jóga elmével kapcsolatos meghatározását. A jógában manasznaknevezzük az elmét, és ebből a szanszkrit szóból származnak az angol man(férfi), woman(nő), és human(ember) szavak. Mi vagyunk az a létforma, amely komplex elmével rendelkezik, míg szinte az összes többi földi létforma sokkal primitívebb vagy korlátozottabb elmével rendelkezik.
A jógában sok hangsúlyt helyezünk az elme (manasz) megkülönböztetésére az intelligenciától vagy intellektustól (buddhi). A kettő közötti különbséget egy ablakhoz hasonlíthatjuk, ami megjelenik a számítógépünk képernyőjén, miközben egy cd-t vagy dvd-t írunk. A képernyőn megjelenő üzenet azt kérdezi, hogy a sebességet vagy a minőséget akarjuk előtérbe helyezni, és egy csúszkával kell ezt eldöntenünk. A legtöbb esetben elegendő, ha kiválasztjuk a sebességet, mivel még így is megfelelő lesz a minőség. Ha a "sebesség" opciót az elméhez hasonlítjuk, míg a "minőség" opciót az értelemhez, akkor azt mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben az "elme"üzemmód elegendő volt a legtöbb szituációhoz, amit a bolygó-evolúció első néhány millió éve alatt átéltünk, és valójában a legtöbb mindennapi élethelyzethez elegendő."
