A következőkben a negyedik sorozat ászanáinaksorrendjét fogjuk megvizsgálni.
A negyedik sorozat strukturális felépítése
1. fő rész:csípőnyitás bokaforgatással (múlabandhászana, nahusászana A, B, C)
2. összekötő rész:hátrahajlítás fordított testhelyzetben (vriscsikászana, sajanászana)
3. fő rész:láb a hát mögött és csípőnyitások (buddhászana, kapilászana, ákarna-dhanurászana A, B)
4. összekötő rész:hátrahajlítás (pádángustha-dhanurászana)
5. fő rész:csípőnyitások csavarással (marícsjászana E, F, G, H)
6. összekötő rész:álló és oldalsó fekvő pózok (tádászana, szamánászana)
7. fő rész: kartámaszok csavarással (pársva-bakászana, pungu-kukkutászana)
8. fő rész:egylábas hátrahajlítás (ékapáda-dhanurászana, ékapáda-kapótászana)
9. összekötő rész:ülő pózok csípőnyitással (jóni-dandászana, jógadandászana)
10. fő rész:láb a nyak mögött (bhudzsa-dandászana, pársva-dandászana, úrdhva-dandászana, adhó-dandászana)
11. levezető rész:csípőnyitás és kartámasz (szamakónászana, ómkárászana)
A fenti felsorolásban a fő részek az olyan ászana-csoportokra vonatkoznak, amelyek szerintem markáns szerepet játszanak a negyedik sorozatban, míg az összekötő részekben általában olyan ászanákszerepelnek, amelyek vagy az előttük és utánuk lévő ászana-csoportok jellemzőit vegyítik össze, vagy pedig olyan pózok, amelyek előkészítik testet a következő fő részben történő igénybevételhez. A legkevesebb logikát a szamakónászanabeszúrásában vélem felfedezni az utolsó előtti helyre, bár a láb nyak mögé helyezését kellemesen ellensúlyozza, illetve megszakítja.
1. fő rész:a lábfejek kifelé forgatása a baddhakónászanáhozhasonló pózban, ami a múlabandhszanábanés a nahusászanábantörténik, egy új elem, amely a negyedik sorozatban bevezetésre kerül.
2. összekötő rész:a két csípőnyitó rész közé bekerült két hátrahajlító póz, melyekben kellemesen átmozgathatjuk a csípőnket, és a vért a lábakból a felsőtest felé vihetjük. Az egymást követő részek ellentmondó természete is biztosítja a sorozat dinamikus jellegét.
3. fő rész:a következő két pózban a lábainkat már nem csak a tarkó mögé, hanem még lejjebb kell vinni. Az ákarna-dhanurászanaegy lágyabb csípőnyitás, de felkészíti a csípőt a később következő jógadandászanára.
4. összekötő rész:Ismét egy hátrahajlítással szakítjuk meg a csípőnyitó pózok egymásutánját.
5. fő rész:A marícsjászanasorozat további négy póza az első sorozatban felvezetett ténát folytatja, csak erőteljesebb csípőnyitásokkal. Itt már a csavarások is megjelennek.
6. összekötő rész:A csípőnyitásokatezúttal egy álló és egy oldalt fekvő pózzal szakítjuk meg.
7. fő rész: A negyedik sorozatban nincs annyi kartámasz, mint a harmadikban, kettő mégis bekerült: ezekben egyidejűleg gerinccsavarást is végzünk.
8. fő rész:Ismét két hátrahajlító póz következik, melyeket az nehezíti, hogy az egyik láb közben nyújtva marad.
9. összekötő rész:A jónidandászanaegy lazább csípőnyitás a múlabandhászanáhozképest, de ez is stimulálja a múla bandhát. A jógadandászanábanmár erőteljesebb csípőnyitást végzünk, és egyidejűleg a báhumúlát, vagyis a hónaljat stimuláljuk, melyben szintén fontos meridiánpontok és nyirokcsomók helyezkednek el.
10. fő rész:Négy póz következik, melyekben a lábainkat a nyakunk mögé helyezzük. Ez a sorozat a harmadik sorozat elején található láb-a-nyak-mögötti sorozathoz hasonlít, de valamivel haladóbb pózokból áll.
11. levezető rész:Befejezésképpen a szamakónászanában, vagyis oldalspárgában kihasználjuk az eddigi csípőnyitó pózok által elért hajlékonyságot, majd a nyitott pózt egy zárt póz követi, az ómkárászana, melyben a láb nyakba rakását egy kartámasszal kombináljuk. Lino Miele a végére még az úrdhva-dhanurászanátis odabiggyeszti, de egyébként is a híd és a hátrahajlítások gyakorlása következik a fő sorozat után, a befejező pózok előtt.