tadászáv amrití-bhútah ksémam gaccshati panditah
“Amikor a szívében jelen lévő összes vágytól megszabadult, akkor halhatatlanná válik. Az ilyen bölcs eléri a békét.”
tata éva csa visztáram brahma szampadjaté tadá
“Amikor látja a sokféle élőlényt, amint az Egy-ben helyezkednek el, és csakis abból áradnak ki, akkor eléri a brahmant.”
A brahman, vagyis a kaivalja (felszabadulás) elérésének két feltétele van. Az első az anyagi vágyaktól (káma) való megszabadulás. Ez önmagában még csak a belső béke (kséma) állapotának elérését biztosítja, amikor a jógít nem zavarják és befolyásolják az anyagi gunák (kötőerők) váltakozásai. A második feltétel azonban az, hogy az élőlények sokféleségében is képes legyen meglátni a közös nevezőt, a brahmant, melyből eredetileg kiáradnak, és melyben látszólagos felosztottságuk ellenére is leledzenek. Így a nem barátként, ellenségként vagy semlegesként tekint más élőlényekre, és nem is áldozatként, üldözőként vagy megmentőként, hanem az örökkévaló brahmant látja mindenben és mindenkiben.